Dohányzás nélküli buszpályaudvari várakozás: nyugodt terv indulás előtt

A buszpályaudvari várakozás nagyon gyorsan előhozhatja a dohányzás utáni régi késztetést. Nyitott térben állsz, emberek jönnek és mennek, motorok indulnak és állnak, és a régi forgatókönyv azt súgja, hogy egy cigaretta könnyebbé tenné az időt. Bár valójában nem a cigarettát keresed. Inkább olyasmit, ami egy laza, nyugtalan pillanatot szervezetté tesz.

Nem kell harcolnod ezzel a késztetéssel. A buszpályaudvar csupán egy átmeneti tér. Ha adsz a várakozásnak egy kis formát, a szokás kevesebb teret kap arra, hogy átvegye az irányítást.

Nevezd meg a pillanatot, amilyen

Ahelyett, hogy úgy gondolnád, a pályaudvar az utolsó cigarettáé az utazás előtt, nevezd inkább tisztán: ez egy indulási várakozás. Azért vagy itt, hogy megtaláld a megfelelő öblöt, figyeld az útvonalat, és nyugodt állapotban szállj fel a buszra.

Ez a kis nézőpontváltás azért segít, mert a pillanatnak már van célja. Ha a várakozás az indulás része, a dohányzás nem kell, hogy legyen a fő esemény.

Építs egy kis alapot

A késztetés hangosabb lesz, ha céltalanul kószálsz. Válassz egy helyet a megfelelő tábla vagy peron közelében. Tedd a táskádat egy megnyugtató pozícióba. Fogj vízzel, teával vagy kávéval rendelkező poharat, ha az segít földet tartani. Nézd meg egyszer a menetrend táblát, aztán egy darabig ne nézd.

Az alap nem kell, hogy kényelmes legyen. Elég, ha a várakozás kevésbé lesz formátlan. Sok dohányzási jel erősödik a meghatározatlan időben. Egy kis alap horgonyt ad az elmédnek, ami nem egy cigaretta.

Adj munkát a kezeidnek és a lábaidnak

A pályaudvarokon a régi sorrend automatikusan indulhat: nyúlsz a zsebedbe, megfogod a csomagot, lépsz a szél felé, rágyújtasz. Ahelyett, hogy vitatkoznál ezzel az impulzussal, cseréld le az üres mozdulatot.

Fogd a jegyedet vagy a telefonodat valamilyen gyakorlati feladatra. Igazítsd meg a táska pántját. Tarts mindkét kezedet egy pohár körül. Ha mozognod kell, legyen céltudatos. Sétálj el megerősíteni a peronszámot. Sétálj el vizet venni. Tegyél meg egy rövid kört, hogy kimozduljanak a lábaid, majd térj vissza.

A céltudatos mozgás jobban működik, mint a nyugtalan toporgás. A toporgás gyakran dohányzás-területté válik, mert a test elkezd egy ismerős célt keresni. Egy rövid feladat összekapcsolja a mozgást az utazással, nem a szokással.

Ha mások a közelben dohányoznak

Ez nagyon gyorsan meggyőzővé teheti a pályaudvart. Gyakran nem az irigység húz oda, hanem az ismerős. A jelenet illeszkedik egy régi rutinhoz, ezért a tested normálisnak értékeli.

Nem kell a jel közelében állnod. Ha tudsz, lépj egy kicsit odébb. Nézz a busz jelére ahelyett, hogy a dohányzó csoport felé fordulsz. Figyeld inkább a következő konkrét dolgot: beszállási sorrend, poggyász, ülés, üzenet, víz. A higgadt távolság elég. Nem tiltod ki a pályaudvart. Csak megtagadod, hogy egy sarka átvegye az egész pillanatot.

Ha késik a busz

A késés mindent tágabbá tehet, és ekkor lesznek hangosabbak a dohányzási gondolatok. Ne próbáld az egész késést egyszerre kezelni. Szűkítsd le a keretet.

Maradj a következő tíz vagy tizenöt percnél. Ebben a rövid blokkban leülhetsz, vizet ihatsz, válaszolhatsz egy üzenetre, és egyszer ránézhetsz az órára. Aztán állj fel, nyújtózz, és térj vissza az alapodhoz. A kisebb blokkok könnyebben elvihetők, mint egy homályos, sokáig tartó várakozás.

Ha már rágyújtottál

Ne alakíts egy buszpályaudvari cigarettát az egész utazás történetévé. Az utazási helyszínek könnyen ébresztik fel a régi rutinokat, mert mozgás, bizonytalanság és várakozás keveredik bennük. Kezeld inkább információként.

Kérdezd meg, mi volt túl nyitott. Talán nagyon korán érkeztél. Talán csak kóboroltál. Talán végig dohányzók mellett álltál. Változtass meg egy apró részletet legközelebb. Egy nyugodtabb felállás hasznosabb, mint az önkritika.

Nyugodt lezárás

A buszpályaudvari várakozásnak nem kell csatává válnia. Csak egy rövid szakasz az indulás előtt, és a rövid szakaszok általában jobban mennek, ha van bennük egy kis szerkezet. Egy alap, egy kis munka a kezeidnek, céltudatos mozgás és rövidebb időblokkok elég lehetnek ahhoz, hogy kikerüld a régi szokást.

Nem kell, hogy a késztetés eltűnjön, mire a busz megérkezik. Elég, ha a pillanat újra az utazáshoz tartozik, nem a dohányzáshoz.